Rendezvények

2017.

2020.

Aba Béla elnök megnyitója és Habsburg György nagykövet visszaemlékezése

---

A Magyar Páneurópa Unió Pécsi szervezetének elnöke, a Nemzetközi Páneurópa (IPU) alelnöke Dr. Grünwald Anna beszámolója

---

Archiv felvételek a 30 évvel ezelőtti eseményekről

---

Prőhle Gergely a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójának ismertetése az alapítvány tevékenységéről

---

Dr. Rubovszky András a Széchenyi Társaság elnöke, a Gellért Szálloda korábbi igazgatója, valamint a Magyar Páneurópa Unió tiszteltbeli elnökének Dr. Andrássy Gábornak zárszava és a galérián 25 éve kifüggesztett emléktábla megkoszorúzása

Fő támogató a Bethlen Gábor Alapkezelő

A Magyar Páneurópa Unió programjai megvalósításának legfőbb támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.,

mellyel a határon túli, valamint hazai elmaradottabb térségek támogatásával kíván szervezetünk hozzájárulni a jogegyenlőség és a helyi értékek megőrzéséhez.

Magyar Hírlap (2019.02.21.)
Írta: Lóránt Károly közgazdász, publicista

Az Európai Unió jelenlegi bajainak orvoslása érdekében nem árt visszatérni a gyökerekhez, oda, ahonnan Európa egyesítésének gondolata – legalábbis a huszadik században – elindult és ez nem más, mint Richard Coudenhove-Kalergi 1923-ban, tehát kissé kevesebb mint egy évszázada kiadott könyve, amely a Páneurópa címet viselte. Mostanában Kalergit mint a jelenlegi föderalista elképzelések előfutárát emlegetik, ami annyiban igaz is, hogy az említett könyvében, amelynek megjelenése a páneurópai mozgalom kezdetét jelenti, Kalergi is egyesült Európáról, európai föderációról, európai egyesült államokról beszél, de könyvét elolvasva világosan látszik, hogy gondolkodását egy világ választja el a Juncker–Verhofstadt–Sargentini által képviselt gondolkodástól.

A szerzőt mindenekelőtt az motiválta, hogy világosan látta: az első világháborút lezáró békeszerződések oly mértékben átgondolatlanok, és ellenére vannak a józan észnek, hogy szinte biztosan egy következő háborúhoz fognak vezetni, amely majd úgy aránylik az elsőhöz, ahogy a porosz–francia háború az első világháborúhoz: minden addigi képzeletet felül fog múlni az öldöklés. (A porosz–francia háború áldozatainak száma kétszázhatvanezer halott és sebesült, az első világháborúé tíz-, a másodiké ötvenmillió.)

Kalergi Magyarországot is említette, mint amellyel leginkább elbánt a békeszerződés, kielégítve a környező országok valamennyi követelését. Mivel a határok megváltoztatását lehetetlennek gondolta, a háborút egy olyan föderatív Európa létrehozásával javasolta elkerülni, amelyben a határok lényegében eltűnnek és megoldódnak a békeszerződéssel létrehozott gazdasági és nemzetiségi problémák. Ezen túlmenően az is motiválta, hogy olyan Európát akart, amely egyaránt meg tudja magát védeni az oroszok nyugatra nyomulásától és az Egyesült Államok befolyásától. Vagyis egy szuverén Európát képzelt el, amelynek egyesített piacán felnőhetnek azok a vállalatok, amelyek azután versenyképesek lehetnek az Egyesült Államok trösztjeivel. Kalergi könyvében bő teret szánt az európai és a nemzeti identitás összetevői elemzésének. Mindenekelőtt megkülönböztet négy kultúrát, a kínait, az indiait, az iszlámot és az európait, kihangsúlyozva, hogy ezek számos jellegzetességben eltérnek egymástól. Az európai kultúrát az antikvitásból és a kereszténységből vezeti le, tehát görög–keresztény kultúráról beszél, ami sokkal pontosabb eredetmegjelölés, mint amit e helyett a mai vitákban általában használni szoktak. Külön fejezetet szentel a nemzeti identitásnak, számos példát hoz fel arra, hogy Európa kevert lakosságú, az identitásban nem a vérség számít, hiszen számos elismert nagy ember vérségileg nem abból a népből származott, amelynek nagyja lett: a nagy német/porosz filozófus sem volt vérségileg német, Napóleon nem volt francia, és Petőfit is említi, mint szláv eredetűt.

A nemzet a szellem, a lélek birodalma, mondja, és a nemzetek tehetséges népek és nagy vezetőik kölcsönhatása révén jönnek létre. Egy géniusz nép nélkül nem hoz létre kultúrát, egy nép nagy emberek nélkül nem alkot nemzetet. Az embereket egységbe eleinte közösen vallott legendák, dalok, közös vallási ideák fogják össze és végül a közös irodalom, ami a közös nyelvet feltételezi. Minden modern művészet Európában nemzeti, ennélfogva mindenki, aki tiszteletet érez a szellem iránt, tiszteletet kell érezzen a nemzeti ideák iránt is. De ha egyenként megvizsgáljuk az egyes országok nemzeti ideáinak, identitásainak összetevőit, megtaláljuk bennük a közös európait, ami csak ránk, az európai kultúrkörre jellemző. Kalergi a nemzethez ragaszkodást pozitívan ítéli meg, csak a vallási fanatizmust és a sovinizmust (más népek elnyomását, lekicsinylését) ítéli el.

Könyvének nagy részét az Európa körüli geopolitikai helyzet elemzése és annak előrejelzése teszi ki, például sokat ír az akár vörös, akár fehér formában megjelenő orosz veszélyről, arról, hogy az angol–amerikai kapcsolat végül erősebbnek fog bizonyulni, mint angol-európai kapcsolat, hogy potenciális veszélye van egy német–orosz összefogásnak, ami ellen Franciaország nem tud védekezni. Számos más európai törésvonallal foglalkozott még és szinte kísértetiesen látta előre a következő háború főbb erővonalait.

A könyv megírásával indult meg a páneurópai mozgalom, Kalergi számos neves európai politikai vezetőt és közéleti személyiséget győzött meg a célok helyességéről. A mozgalom első kongresszusát 1926-ban tartották Bécsben, ekkor létrehozták a Páneurópai Uniót, amelynek első elnökévé Kalergit választották. Kalergi ezt a posztot 1972-ben bekövetkezett haláláig töltötte be, őt Habsburg Ottó követte 2004-ig, majd Alain Terrenoire következett, aki ma is betölti ezt a posztot. Alain Terrenoire apja De Gaulle kabinetminisztere volt, ezért nem meglepő módon gaullista, vagyis az európai integrációt De Gaulle elképzelései szerint, a nemzetállamok konföderációja formájában képzeli el. Még egy sajátossága, hogy rokoni szálak fűzik Magyarországhoz, emiatt gyakran megfordul hazánkban.

A Páneurópai Uniónak huszonhét európai országban, közöttük hazánkban is vannak tagszervezetei, a hazai szervezet vezetője jelenleg Aba Béla grafikus, reklám- és arculattervező, az 1990-es első szabad választások alatt az MDF kampányának grafikusa. E szervezet tagjai is az eredeti MDF szellemi köréhez tartoztak, vagy legalábbis azt a szellemiséget képviselik. A páneurópai mozgalom egésze azonban e szempontból elég vegyes, országonként eltérő képet mutat, ami a jelenlegi uniós vezetésnek megfelelő globalista szemléletétől egészen a nemzetállami gaullista felfogásig változik.

Ezt a különbözőséget le lehetett mérni a szervezet múlt héten Bécsben rendezett konferenciáján is, ahol szlovén–osztrák szervezésben a Haus der Industrie dísztermében, egy hatalmas Ferenc József festmény alatt a meghívott vendégek Európa jövőjéről vitatkoztak. A vita legnagyobbrészt az euroszkepticizmus és a populizmus Európai Unió jövőjére gyakorolt hatása körül forgott, ahol az euroszkepticizmust úgy határozták meg, mint a nemzeti szuverenitás védelmét a további európai integrációval (vagyis a döntéshozatal további centralizációjával) szemben, a populizmust pedig úgy, mint a többségi akarat hangsúlyozását a hosszú távú stratégiai érdekekkel szemben. Mint a meghatározásokból látható mindkét fogalom eléggé elasztikus, mert, hogy mi maradjon nemzeti hatáskörben és mit legyen még tovább központosítva, az – országonként is nagyon – eltérően ítélhető meg. Még problematikusabb a populizmus meghatározása, hiszen szembe megy a demokrácia elvével, amely szerint a többségi akaratnak kell érvényesülnie. Ami pedig a hosszú távú stratégiai érdekeket illeti, ha az unió vezetésének, mondjuk az elmúlt két évtizedben, amely már elég hosszú időnek számít, lettek volna valaha is a közösség egészét szolgáló stratégiai elképzelései, akkor most nem kellene rettegniük a következő parlamenti választások és a Brexit következményei miatt.

Mint az várható volt, a legtöbb előadó és felszólaló az európai összefogás általános jelszavait hangoztatva hitet tett a populizmussal és euroszkepticizmussal szembeni harc mellett, és természetesen nem maradhatott el Oroszország kritikája sem, mint olyan államé, amely beavatkozik a közelgő uniós választásokba és terjeszkedésével fenyegeti Európát. Mivel Nógrádi György személyében volt magyar előadó is (ő elsősorban a migráció problémáiról beszélt), nem kerülhettük el a hetedik paragrafus, azaz a szavazati jog megvonása emlegetésével kapcsolatos szokásos támadásokat, amit az előadó a maga nyugodt módján vissza is utasított. Hasonló megjegyzések hangzottak el a lengyel előadás kapcsán is, ám a nyilvánvalóan liberális nézeteket valló hölgy – hazai elvbarátaitól eltérően – nem ítélte el a kormányát, hanem szépen megmagyarázta, hogy az állami médiából természetesen kormánypropaganda jön, de mindenki nézheti, hallgathatja az ellenkező nézeteket hangoztató médiát is.

Ami biztató lehet, hogy sokan felszólaltak a nemzeti kompetenciák védelmében is, például Markus Tschank, az osztrák parlament képviselője, aki több nemzetállami hatáskör megtartása mellett és általában a jövő forgatókönyveinek (utalás Juncker öt változatot tartalmazó fehér könyvére) közös megbeszélése mellett érvelt. Összességében a konferencia alapján úgy ítélhető meg, hogy a páneurópai mozgalom nem egy eleve elveszett ügy, de rajtunk múlik, milyen tartalommal töltjük meg.

SLOVENIAN PANEUROPEAN MOVEMENT
AND PANEUROPE HUNGARY

JOINT CITIZENS’ FORCES – COMMON EUROPEAN FUTURE

CONFERENCE

Euroscepticism – roots, challenges and prospects

PRELIMINARY PROGRAMME

26–27 October 2018
Szentendre, Hungary

 

PREAMBLE
Paneurope Hungary defines Hellenic democracy, Roman law and Judeo-Christian spirituality as the basic pillars of European values. These fundamentals are currently challenged by political disunity on European level and raising distrust against European institutions and European integration as such. The EU has reached its breaking point, never before has it faced so many threatening challenges to its existence as nowadays. The conference offers a platform for innovative, inclusive and interactive pro-European discussion.

 

Friday, 26 October 2018

Venue: V8 Center, Szentendre (H-2000) Kálvária str 16/c

12:00 – 12:45
Opening of the event: Understanding the European History

• Aba Béla, President of Paneurope (Hungary)
• Laris Gaiser, President of Slovenian Paneuropean Movement (Slovenia)
• Alain Terrenoire, President of International Paneuropean Union (France)
• Georg von Habsburg, (Hungary)

12:45 – 13:15
Keynote speaker

• Lovászy László, Ministerial Commissioner (Hungary)

13:30 – 15:00
Combatting Euroscepticism with more

• Szánthó Miklós, director, Center for Fundamental Rights (Hungary)
• Jan Machacek, Institute for Politics and Society, (Czech Republic)
• Janik Szabolcs, Deputy Director, Migration Research Institute (Hungary)
• Charles Nonne, Homopolitikus (Slovenia)
• Moderator: Csiszér Annamária, Member of Presidency, Paneurope Hungary

15:00 – 15:30
Coffee break

15:30– 17:00
Discussing driving forces of Euroscepticism in EU member states

• Miszlivetz Ferenc, Jean Monnet Professor, Director of Institute for Advanced Studies in Kőszeg (Hungary)
• Marko Stojić, Metropolitan University Prague, (Czech Republic)
• Máthé Áron, Vice President – National Remembrance Committee (Hungary)
• Moderator: Dejan Hribar, Secretary General, Slovenian Paneuropean Movement

17:00 – 18:00
Public discussion and concluding Remarks

• Andrássy Gábor, Honorary President of Paneurope Hungary

19:00
Networking and cultural evening

 

Saturday, 27 October 2018

Venue: Szentendre, V8 Center, Szentendre (H-2000) Kálvária str 16/c

09:00 – 10:30
Economic, political and security crisis – what is next?

• Kalmár Ferenc, Ministerial Commissioner, Ministry of Foreign Affairs and Trade (Hungary)
• Willem Pieter de Groen, Centre for European Policy Studies, (Belgium)
• Emanuele Sessa, Euro-Mediterranean Economists Association, (Italy)
• Moderator: Rainhard Kloucek, Secretary General, Paneurope Austria

10:30 – 11:00
Coffee break

11:00 – 12:30
WHY MULTICULTURAL EUROPE DOES NOT ACCEPT MORE
MULTICULTURALISM?

• Andrés Santana Leitner, Universidad Autonoma de Madrid, (Spain)
• Szabó Dávid, Reseach Director, Századvég Foundation (Hungary)
• Oscar Garcia Agustin, Aalborg University, (Denmark)
• Moderator: Laris Gaiser, President of Slovenian Paneuropean Movement

12:30
WRAP UP AND CONCLUSION

 

JOCICEF – Joint Citizens’ Forces – Common European Future
Due to citizens’ mistrust in EU institutions and decision makers, we have to build on a strong bottom-up approach, empower the citizens and civil society organizations to be able to understand the importance of continuing on the path of European integration. Moreover, building trust and fostering mutual cooperation between citizens and policy makers at EU level is crucial. The aim of the project is to attract and engage European citizens and civil society organizations in structural dialogue with EU policy and decision makers on how to reduce Euroscepticism and spread the realization that European integration is still necessary. Particular focus will be put on increasing the level of understanding of the EU policy-making process, how to transform and translate citizens’ ideas and needs in the EU decision-making process, how to improve the communication channels between citizens, civil society organizations and decision makers, and on the importance of having unified and strong common European policies and approaches. By offering a platform for engaging European citizens in debates on their and thus our common future, this project promises to be innovative, inclusive and interactive.

---

Aba Béla a Magyar Páneurópa Elnöke  megnyitója

A Magyar Páneurópa Unió nevében köszönöm a megjelenésüket, részvételüket a konferencián, mely napjaink legégetőbb kérdéseivel foglalkozik; Európa jövőjével.|

A Szlovén tásrszervezetünk ajánlásával, de közösen összeállitott előadói jegyzék szerint valamennyi előadótól tudományosan megalapozott vélemény és előadás várható.|A gondolatok, melyek a vélt, de bizonyos körökben valóban létezhető euroszkepticizmus kérdéseire próbálnak válaszokat keresni, nagyon fontosak mindazok számára, akik Európa jövőjét az összefogásban látják. Ezek a fontos kérdések valóban mindannyiunk, sőt a további generációk jövőjét is meghatározzák.|Most figyelmünket a kiváltó okok felé kell iránytani, hogy ezt a jelenséget megfelelő szinten kezelni lehessen. A levonható tanulságokra a válaszok megtalálása természetesen a politikusok feladata, mindazoké, akik a Nemzetek Európáját egy egységben szeretnék látni.|Természetesen most, a választásokat megelőző időszakban szükséges, hogy előadóink nagy önmérséklettel válasszák szét a tényszerű adatokat és az abból levont következtetéseket az esetleges párt-szimpátiájuktól függetlenül, hogy az elhangzottak mindannyiunk számára tanulságosak és használhatóak legyenek.|

Manapság sokat és sokan hivatkoznak az „Európai értékekre”. De vajjon ki, mit ért ezalatt? Van egy sejtésem, hogy nem mindenki érti ugyanazt. Lehet bőven válogatni a széphangzású kifejezések között; mint az európai értékek, az emberi jogok, a szabadság, a szolidaritás, a szubszidiaritás, de van, aki az európai érték alatt leginkább csak a sokszínűséget, a bevándorolni szándékozók jogait érti, figyelmen kívül hagyva saját polgárainak jogait.|Aki így gondolja, az a szép jelszó alatt lényegében a migráció támogatását érti, mellyel ugyanakkor az emberek biztonsághoz való jogát és ezzel a szabadságát, az önrendelkezésének biztosítását kevésbé veszi figyelembe. Mi Magyar Páneurópások a polgáraink véleményének figyelembevételét, ezen belül a kultúrális hagyományokat; a nemzet, a család fontosságát, a zsidó-keresztény gyökerek megőrzését, és ebből következően a nemzetek Európáját, azaz annak unióját tartjuk a legfontosabb EURÓPAI értéknek.|

Európa jelenének legnagyobb kihivása a migráció, melyet megállítani kellene, nem „helyesen kezelni”. Ezen már hosszú évek óta vitatkozgatnak a politikusaink, miközben nem tesznek semmit, azaz, halogató magatartásukkal a migrációt egyre csak engedik. És itt van a szkepticizmus kulcsa, mert hisz az emberek látják, hogy a létező szegénységet, az eddigi szociális gondokat tetézve új, beözönlő népesség szakadhat a nyakukba.|Az ebben való nézetkülönbségek mindannyiunk számára nyilvánvalóak. Hihető talán, hogy egy jobb körülmények között élő nagyobb nemzet inkább meg tud birkózni a migráció problémáival, Magyarországon ez távolról sem ilyen egyszerű. De mint ahogy a legutóbbi Kemnitzi események is bizonyítják, ez a mesterségesen generált hatás (probléma) sajnos nagy befolyással van a közéletre, a polgárok biztonságérzetére is, hiába kiáltják ki a tiltakozókat szélsősjobboldali fasisztáknak. Anglia is azért lépne ki az unióból, mert szélsőjobboldali? Nem mindegy tehát, hogy a konferenciánk ezzel a kérdéssel milyen mértékben és mennyire őszintén foglalkozik.|

Mi, a MPUE tagjai tehát bízunk az unió fennmaradásában és támogatunk minden kezdeményezést, mely az uniót erősíti, de ehhez – véleményünk szerint – a bírálatokra nem az a helyes válasz, hogy aki nem ért egyet a jelenlegi vezetéssel, arra azt mondjuk, hogy „EUROSZKEPTIKUS” és nem akarja a közös Európát. Meg kell inkább hallani a kritikákat, az emberek véleményét és ennek alapján a problémákkal való őszinte szembenézés volna szükséges.  Bízom abban, hogy ez a konferencia is segíteni fogja ezt a törekvésünket. 

---

Dear Guests,

On behalf of Paneurope Hungary I would like to thank your presence and participation on this conference, which deals with the hottest issues of nowadays, the future of Europe.

With the recommendation of our Slovenian partner organization, but the jointly composed list of invited speakers promises scientifically grounded discussions and speeches. The thoughts, which attempt to answer the putative idea of Euroscepticism, that in certain circles can exist, are very important for all those, who see the future of Europe in cooperation.

These important questions do determine our future and that of the further generations. Now we have to focus our attention on the root causes, in order to be able to manage the phenomenon on the appropriate level.

Drawing the conclusions is definitely the politicians’ task, of all those, who wish to see the Nations of Europe in unity.

Actually nowadays, in the pre-European Parliamentary election period, it is necessary that our panelists  regardless of their party preference, moderately divide factual data and conclusions drawn from these, in order to make their messages useful and instructive for all of us.

Nowadays, many of us make a lot of references  to European values. I wonder what they mean?           I assume not everyone understands it in the same way.

There is a great variety of nice-sounding words to choose from, like human rights, liberty, solidarity, subsidiarity, but there are those who understand European values mostly as diversity, immigrants’ rights, ignoring the rights of their own citizens.

Who thinks so, essentially mean the support of migration, taking less into account people’s right to security, ignoring their right to liberty and that of ensuring self determination.

We, Hungarian Paneuropeans consider of utmost importance to take into account our citizens’ opinion, within this, to preserve our cultural traditions, the nation, the importance of family, the judeo-christian roots, consequently for us, the Europe of nations, namely the union of nations is the most important value.

The biggest challenge of current Europe, is migration, which should be stopped, rather than successfully managed.  Our politicians debate on this issue for many years, meanwhile doing nothing, namely supporting migration with their delaying behaviour.  And here lays the key of scepticism, since people see, that existing poverty and social problems are increased with the influx of masses. The differences in these viewpoints are obvious for all of us.

It might be believable that a bigger, wealthier nation can more easily deal with the problems of migration, in Hungary this is not the case.

As the events in Kemnitz proved it, this artificially generated problem had a big impact on public life, on the citizens’ sense of security, even though the protestors were acclaimed extreme right-wing fascists.

Did Britain vote for Brexit because its political views are also far right? Therefore, it matters a lot, to what extent and how honestly our conference deals with these questions.

We, members of Paneurope Hungary, hope for the subsistence of the European Union, and support every initiation that strenghtens it;  in our opinion –  those who do not support the current leadership of the EU shouldn’t be called Eurosceptic and shouldn’t be said that they do not want a common Europe, this has to be the correct reaction to criticism.

So citizens’ opinion should be listened to, criticism needed to be heard, and facing problems honestly would be necessary.

I really hope that this conference will foster our common European aspirations.

---

A szerző a MPUE elnöke, elhangzott 2017. novemberében, a Br. Eötvös díjak átadásakor

Tisztelettel köszöntöm Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár asszonyt, Pápai Mihály urat, Gyál város polgármesterét, Bauer Bence urat, a KAS titkárát, Bence Lajos urat, költő publicistát és Margitai Gábor író, szerkesztő urat, Petrás Máriát, ezúttal mint énekművészt, Kondor Katalint aki az est háziasszonya lesz, Kövesdy Zsuzsanna szerkesztő asszonyt, Döbrentei Kornél költőt és Ludwig Emil írót, valamint minden Barátunkat és vendégeinket.

Megnyitóként engedjék meg, hogy a Magyar Páneurópa alap-eszméjéről a jelen társadalmi gondjai ismeretében foglalkozzak, mert sajnos sokféle értelmezés kering rólunk a művelt körökben.

A migrációs krízissel kapcsolatban a Páneurópa mozgalom alap-értékeit, hagyományait vizsgálva sokan hivatkoznak a gróf Kalergire, mint aki okózója, terjesztője volt annak az eszmének, mely a különböző népcsoportok keveredésével egylényegű, homogén, egyetlen nemzethez sem kötődő lakosságot tervezett volna Európában.

Ez annyit jelentene, hogy hagyományoktól, előjogoktól, szokásoktól, tapasztalattól, vallástól „mentes” társadalomban élnénk. A mai – sok esetben magukat jobboldalinak tartó pl. a német Páneurópa szónokai szerint – a kívánatos az lenne, ha a migrációs keveredés hatására kialakuó társadalmakban már csak az individuum, tehát csak az egyén a maga pőreségében számítana. Ez esetben az én következtetéseim szerint talán még a család, a rokonság, és a barátok sem számítanának. Pedig a társadalom legkisebb egysége a család, majd azok közössége, és közös érdeke, biztonsága. A kérdés most úgy vetődik fel, hogy létezhet-e egészséges társadalom család nélkül?

Gróf Kalergi érthetően, rettegve az új, szörnyű háborúk lehetőségétől, több könyvet is írt azon töprengve, mi lehetne hosszú távon a kiút. A PEU eszméjét és ezt az elnevezést is először ő vetette fel, mint egy lehetséges jó megoldást a háborúk elkerülésére.

De mitől robbannak ki (ma is) háborúk – igaz -, „lokális”-nak látszó formában? Az egyes népek felett kiejtett bombákat a nagyhatalmak küldik, és látszólag addig nincs baj, míg a bombák irányáról közösen döntenek. Az, hogy a bombázottak társadalma mennyire kevert, vagy homogén, azt hiszem, ez egyáltalán nem számít és senkit sem érdekel.

De nézzük; vajjon az emberek alaptermészete keveréssel megváltoztatható-e? Mert keveredéstől függetlenül is az emberek pénzéhségénél csak a hatalomvágya a nagyobb – mert persze a hatalommal nemcsak pénzt lehet szerezni, hanem „mindent”; azaz megregulázott lelkeket is. És ami nem megy pénzzel, az megy fegyverrel. És ki a hatalom? Egy-egy csoport, vagyis az individuumok tömörülése a közös érdekek mentén.

Nem akarok hangulatrontó lenni, mert célom nem az, hogy ne higyjünk az ember jóságában, állhatatosságban és békeszeretetében…

Van az egyszerű, átlag polgár, a „jótét lélek”, aki boldogulni szeretne minden különösebb vágy nélkül, csupán békességben szeretné felnevelni a családját, aztán vannak, akiknek semmi nem elég, akik minden energiájukat, tudásukat arra használják fel, hogy a többiek fölé kerekedjenek, többet tudjanak, jóságukkal vagy brutalitásukkal, de mindenből hasznot húzzanak. Létezik anyagi, de társadalmi haszon is; a feltűnés, a találékonyság, s ennek folyományaként a sikeresség. Ne tagadjuk, mi emberek – sarkítva – ilyenek vagyunk még akkor is, ha összekevernek bennünket. Mert, ha az individuum nem ilyen lenne, akkor nem létezne fejlődés, s ha nem volna fejlődés, mi végre létezne az ember?

Tiszteletreméltó igyekezet tehát valami olyan eszmét kitalálni és követni, mellyel a háborúk elkerülhetők lehetnének, de sajnos mindez úgy látszik, csak utópia.

Nézzük a migrációt, mely már gyökerében a háborúktól fertőzött, ennél fogva az egész migrációs „megoldás” mai ál-liberális média-beállítása álszent. És ennek az álszent „ember-mentő” mozgalomnak megintcsak az EMBER az áldozata; most éppen a muszlim kisember, amelyik természetesen a békésebb irányba menekül, hogy aztán csalódással teli életét – robbanó övvel a derekán – esetleg Allahnak ajánlja fel.

Igaz, ma még EURÓPA – a robbantgatások ellenére – békésnek mondható, egyedül a sok ismeretlen szándékú és vérmérsékletű ember beözönlése okoz gondot. (Van, akinek nem.)

Próbáljuk megvizsgálni, egyáltalán a betelepítéseknek milyen következménye lehet a társadalmakra nézve, belátva, hogy az európai, sőt a világ összes fogyasztói körülmények között élő népessége fogy? Miközben az egyébként is munkaerő felesleggel bíró, gyenge gazda-ságokban az emberek létszáma pedig nő?

Melyek a migráció várható pozitív következményei?

– A nagyvállalatok termelési képességeiket növelni tudják, egyrészt a munkaerő-kínálat növekedése révén, s mert a betelepülők idővel fogyasztóvá is vál(hat)nak, a több áru eladhatóvá válik és így a hasznuk is folyamatosan növekszik.

– A nagyvállalatok nem kényszerülnek egyre több járulékot fizetni, hogy a nyugdíjak tarthatók legyenek az öregedő társadalomban. Vagyis a nagyvállalatok haszna kettős, s az is a mérleg pozitív oldalát erősíti, hogy eképpen az idős emberek is hosszabb ideig jól fogyasztó réteg maradhat, mert meg tudják vásárolni a termelt árut.

– A nagyvállalatoknak viszont teljesen mindegy, hogy a dolgozók milyen szokást követnek, hány feleségük van és milyen vallásúak, ha egyébként rendesen(?) dolgoznak. Ez legfeljebb a társadalom más szféráiban okozhat viszályokat.

 

Negatívumok

– A betelepítéssel importáljuk mindazokat a tapasztalatokat, kultúrális és vallási szokásokat, háborús ellentéteket, melyek a betelepülőket kiindulási helyükön is jellemezték (és akkor még nem beszéltünk a radikálisok miatti veszélyekről). Tételezzük fel, hogy a belügyi szervek győzik a többlet feladatokat, de a többlet feladatok költségeit viszont nem a nagyvállalatok, hanem az állam az adókból, vagyis a kisemberek pénzéből fizeti.

– Növekszenek a társadalmi ellentétek, a csoportosulások, az azonos társadalmi kategóriába tartozó emberek külön rendezkednek be és elzárkózásuk következménye, hogy azon túl nem nemzetek, hanem embercsoportok fognak „no go” szektorokként rivalizálni, azaz küzdeni a hatalomért. Ugyanakkor természetesen az atomizálódott társadal-makat könnyebb lesz féken tartani, más szóval az eddigieknél még kiszolgáltatottabb lesz az adott terület népessége.

– Nyelvi, műveltségi és ezzel összefüggésben munkaerőpiaci nehézségek, leszorított bérek

– az őslakosság szokásainak, identitásának, ezzel együtt és főleg a keresztény eszme háttérbe szorulása, szorítása – akár önfeladás révén is, mint ahogy néhány példát már ma is tapasztalhatunk.

– A betelepülő népesség karakteres identitása és erőszakos életvitele magával hozza az ellentétek növekedését

– A népesség terhelése, tűrőképességének próbatétele, végső esetben polgárháború kockázatának viselése

 

 

Következtetés:

A migráció egyedüli haszonélvezője azok a nagyvállalatok, ahol a jövevények esetleg munkát vállalhatnak.

Megállapítható tehát, hogy a népesség megváltoztatása, vegyítése semmiféle társadalmi előnnyel nem járhat, sőt éppen a lakosság biztonságérzete kerül veszélybe, mely a kisemberek legfőbb igénye, miközben a háború kockázata semmiképpen sincs ettől kiiktatva.

Mindezek mellett viszont mint tényt kimondhatjuk, hogy az eredetileg tervezett és remélt egyesült, azaz PÁN-Európa népei közötti szabad mozgás már eddig is magával hozta az európai népek keveredését, mely eredetileg a páneurópai eszme egyik alappillére volt. Ugyanakkor ez a belső keveredés nem bontja meg az európai identitás jellegét, rendjét és harmóniáját. Ezzel ellentétben, ha SOROS és eszmetársai az EU jelen népességével össze nem egyeztethető szokású és értékrendű népességgel kívánja földrészünket elárasztani, az részükről csakis provokációnak és támadásnak minősíthető. Ennyit a békenobeldíj várományosáról…

Gróf Kalergi eredeti gondolata így szólt, idézem:

„Egyetlen eszmei tartalom sem képes a totalitárius rendszerek nyomulását megakadályozni (bolsevizmus, fasizmus), csak egy pozitív valami; Európa eszméje.

Egy új európai hazafiság, mely minden európai nacionalizmust egy közös eszme érdekében összefog.

A közös kultúra közös védelmének nagy gondolata mellett el kell halványulnia az európai rivalizálásnak.

Európa úgy szakíthat a fenyegető veszéllyel, ha szakít az államok közötti anarchiával és organizációval helyettesíti azt. Csak így kerülhetők el a katasztrófák, a világháború, a világforradalmak, vagy a kettő együtt.”

Szó sincs tehát idegen népelemek nagyszámú befogadásáról, sőt Gróf Kalergi a Totális állam, totális ember c. művében ennek ellentmond a közös kultúra védelmének hangsúlyozásával.

 

A nyomdavállalat, melynek élén voltam, 1991 óta működik Gyálon, de Pápai Mihály polgármester úrral mégis később ismerkedtem meg egy 2013-ban rendezett Trianoni megemlékezés kapcsán. Látva, megérezve, hogy hazánkról és a magyarságról alkotott felfogásunk hasonló, elkezdődött a Magyar Páneurópa Unió és Gyál között egy rendszeres együttműködés.

Magam az 1989-es Páneurópai piknik határnyitási ünnapségétől kezdve tagja, később vezetője lettem a Magyar Páneurópa Uniónak. Így, mint a MPU egyik vezetője említettem meg Polgármester úrnak, hogy szegény sorsú székelyföldi gyermekek Magyarországra hozatalát tervezzük a Székely Nemzeti Tanács közreműködésével, melyhez jól jönne segítség. A gyáli polgármester Pápai úrtól azonban nemcsak egyszerű anyagi segítséget kaptunk azzal, hogy saját, polgármesteri keretéből ajánlott fel évről-évre a gyermekek számára bizonyos (NEM KIS) összeget, hanem a Révfülöpi gyermek-táborban rendelkezésre álló, kihasználatlan kapacitásokat is igénybevéve megszervezhettük előbb Kézdiszéki, majd Gyál testvérvárosából Kibédről érkező gyermekek nyaraltatását is.

Így lehetőség nyílt arra, hogy magyar gyerekekkel közösen, alkalmanként 30-40 határon túli gyermek együtt tölthetett 10 napot Budapesten illetve a Balaton partján. Az ittartózkodásukat tartalmas kulturális programokkal tettük színessé, emlékezetessé. (Parlament, Hősök tere, Tihanyi Apátság). A gyermekek fogadásának végsősoron célja, hogy évről-évre a Magyarországon soha nem járt gyermekeben tudatosíthassuk, hogy létezik egy ország nem is olyan távol, mely Hozzájuk tartozik, mely éppúgy az övék is, mint az itthoni magyaroké.

Jelzem, hogy ezt a mostani ünnepélyes alkalmat megelőzte már két éve a Székely Nemzeti Tanács által a Polgármester úrnak adományozott „Tiszteletbeli székely” cím, melyet sajnos a 2016-ban elhúnyt Péter János személyesen hozott el Kézdivásárhelyíről, hogy megköszönje a székelység nevében Pápai úr a több éves segítségét. E felmérhetetlen veszteség azonban nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy folytassuk ez önkéntes vállalásunkat.

Most mi, a Magyar Páneurópa Unió vezetősége a korábbi elismerést kiegészítve a legmagasabb kitűntetésünkkel, az Európa érdemrend Lovagkeresztjének átadásával mondunk köszönetet Pápai Mihály úrnak azért, hogy egy nem kis város polgármesteri teendői mellett – Trianon ártalmát enyhítve – a határon túl szakadt honfitársaink gyermekeire is gondot, energiát fordít, azok magyarországi tartózkodásának biztosításával.

Ezt a kitűntetést eddig is méltó személyek kapták, mint Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Habsburg Ottó a nemzetközi Páneurópa Unió egykori elnöke, vagy Huszár Pál egyetemi adjunktus, történész.

Az Isten adjon erőt Polgármester úrnak a magyarságért és benne a székelységért folytatott további munkájához.

Aba Béla az MPUE elnöke

Magyar Páneurópa Unió

Eötvös József Sajtódíj – A plakett Melocco Miklós munkája (1999)

Kitüntetés alapítója: W-Nemessuri Zoltán, MPUE alelnöke

Kuratóriumi Elnök: Dr. Andrássy Gábor, MPUE tiszteletbeli elnöke

Kuratórium tagjai: Aba Béla MPUE elnök, Zsigray Zsolt, MPUE országos elnökségének tagja és a korábbi kitüntetettek.

A Magyar Páneurópa Unió br. Eötvös József sajtódíjával kitüntettek 1999-2017

1. Balassa Zoltán (Kassa)
2. Bata János (Horgos)
3. Batta György (Felvidék)
4. Bence Lajos (Lendva, Szlovénia) 2017
5. Borókai Gábor
6. Chrudinák Alajos
7. D. Horváth Gábor
8. Domonkos László
9. Döbrentei Kornél
10. Duray Miklós
11. Elmer István
12. Fábry Sándor
13. Fázsy Anikó † 2016
14. Fehér Béla
15. Haeffler András
16. Halász Albert (Lendva)
17. Hornyik Miklós † 2012
18. Jonathan Sunley (Anglia)
19. Kondor Katalin
20. Körmendy Zuzsa
21. Kövesdy Zsuzsanna 2017
22. Krakkó Ákos
23. Kristóf Attila † 2015
24. Lovas István
25. Ludwig Emil
26. Megyeri Dávid
27. Molnár Pál
28. Muzsnay Árpád (Erdély)
29. Margittai Gábor 2017
30. Oplatka András (Zurich)
31. Papp Endre
32. Petőcz Csilla (Pozsony) † 2013
33. Pilhál György
34. Seszták Ágnes † 2014
35. Szaniszló Ferenc
36. Szentmihályi Szabó Péter † 2014
37. Szerető Szabolcs
38. Tóth Szabolcs Töhötöm
39. Ugró Miklós
40. Vas István Zoltán
41. Végh Alpár Sándor
42. Vödrös Attila

 

 

Budapest, 2017. november

2017. április 7-én pénteken a Budai Ciszterci Rendház Mindszenty termében 17 órai kezdettel tartandó rendezvényünkre mindenkit szeretettel várunk.

A programban Dr. Juhász György Ph.D. irodalomtörténésszel, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) tudományos főmunkatársával beszélget W.-Nemessuri Zoltán író, publicista, a Magyar Páneurópa Unió alelnöke.

Bevezetőt mondanak Aba Béla az MPUE elnöke.

Házigazda: Urr Ipoly O.Cist., plébános, házfőnök

Összegzés:

A mintegy 100 fős hallgatóság mellett közel három órán át tartó rendezvényt Dr. Andrássy Gábor országos elnök nyitotta meg. A rendezvényen szó volt -több más aktuálpolitikai esemény mellett – a termőföldről, az IMF tárgyalásokról, a választási regisztrációról, a magyar kultúra állapotáról, a „Nemzeti Könyvtár” tervezett kiadványairól és (kritikusan) a döntéshozók szűk köréről. Körmendy Zsuzsanna kifogásolta, hogy a programba írókat és irodalomtudósokat, könyvtárosokat és jeles tanárokat nem vontak be. 
Felvetődött a legutóbbi két időközi választás – a dunaföldvári és a soproni – kedvező baloldali kimenetele, ami értékelhető mintegy, a kormánynak szóló figyelmeztetésként is. Megyeri Dávid szerint a szocialisták „akkora erővel készültek rá”, mintha rendszerváltásról lenne szó.
A „több vagy kevesebb Európát?” kérdésre Szabó Anna borúlátó választ adott. Véleménye szerint az EU vezetői még nem döntötték el, milyen Európát akarnak, ugyanakkor az Észak-déli törésvonalak és az ún. magországok és a peremállamok ellentétei változatlanok.
Szóba került a magyar kormány által szorgalmazott közép-európai összefogás, s annak kapcsán tizennégy miniszterelnök, „a kohézió barátai” legutóbbi pozsonyi tanácskozása. A résztvevőknek a program zárásaként lehetőségük volt kérdéseket feltenni.

W.-Nemessuri Zoltán alelnök

A MPE Pécs-Baranyai szervezete dr. Szentágothai János professzor születésének centenáriuma alkalmából 2012. október 9-én megemlékezett a nemzetközileg elismert tudós, iskolateremtő neuro-anatómus életútjáról.dr. Grünwald Anna a pécsi szervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy a professzor úr volt az újjáalakult Magyar Páneurópai Unió első elnöke,  a tisztségre  őt dr. Habsburg Ottó kérte fel. Ezt a megbízatást is szolgálatnak tekintette, azt vallotta: „Aki szolgál, soha nem csalódik” Az ő tiszteletére hirdette meg az UNESCO 2012-re a Szentágothai évet.

Ő maga karizmatikus szolgálója volt saját tehetségének. A PEU országos elnökeként több előadói szereplést vállalt és nem csak Budapesten, hiszen Pécsett 1992.áprilisában hallhattunk tőle egy nagyon érdekes és különleges előadást a hit és agykutatás összefüggéseiről.  Az est főelőadója az egykori tanítvány ma már professzor emeritus dr. Mess Béla volt. Előadásában végig kísérte Szentágothai professzor tevékenységét a POTE Anatómiai Intézetében 1946-tól-távozásáig, 1963-ig. A népes hallgatóság nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel Mess professzor élvezetes, korabeli fényképekkel is illusztrált előadását. A közönség soraiban több egykori munkatárs is helyet foglalt.

Csodálatos zenei élményben is részünk volt, a zongorakíséret és a hegedűművész előadása méltó volt Szentágothai Professzor nagyságához és felejthetetlenné tette az estünket.

A szellemi feltöltődés után a résztvevők  kötetlen beszélgetéssel fejezték be ezt a nagysikerű emlékprogramot.

Cikk : http://mta.hu/cikkek/szentagothai-a-homo-politicus-129327

 

A Magyar Páneurópa Unió budapesti szervezete novemberi rendezvényének vendégei voltak: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Csinta Samu alelnök, a kolozsvári Erdélyi Napló főszerkesztője, valamint Csóti György és Dr. Vejkey Imre országgyűlési képviselők. Tárgy: a Székelyföld autonómiája (az EU „Régiók Európája” program részeként).

A programról készült felvételek itt tekinthetőek meg:

W.-Nemessuri Zoltán alelnök